Dáviddal akkor találkoztam először, amikor egy éves volt, nagyon hamar a bizalmába fogadott. Minden érdekelte. Ahogy beléptek a műterembe, azonnal felfedező útra indult. A csillogó lámpák, a fényfüzérek, a feldíszített karácsonyfa mind, mind csupa izgalmas kaland, amit meg kell vizsgálni, tapintani, ízlelni. Sok rafinéria kellett hozzá, hogy pár pillanatig megálljon egy helyben. Csodálatos a gyerekkornak ez a szakasza. Ha ilyen kis ember jár nálam mindig próbálom a világot az ő szemével látni. Vagy legalábbis nem átlagos, begyöpösödött felnőttként, aki siet, aki haladni akar, akit már semmi sem tud lenyűgözni. Időt hagyni mindenre és persze közben megcsinálni azt is, amit én szeretnék.
Az év egyik legörömtelibb időszaka a november, december, amikor családok bízzák rám, hogy elkészítsem karácsonyi képeiket. Azokat a képeket, amikből ajándékot adnak a nagyszülőknek, dédszülőknek, amikből képeslapot rendelnek, amit feladnak postán és az ország, vagy talán a világ egy távoli pontján örömet szereznek vele rokonaiknak, barátaiknak. Zsu Botond babával érkezett hozzánk.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.MegértettemAdatvédelmi nyilatkozat
