Blankát és Gergőt az esküvő előtti év őszén ismertük meg. A személyes találkozásunk első pillanataiban éreztem, hogy nagyon jó lesz őket fényképezni. Ha csak lehet, mi mindenképpen szánunk rá időt, hogy párjainkkal leüljünk és nem csak azért, mert könnyebben, oldottabb hangnemben tudunk beszélgetni, hanem fontosnak tartjuk azt is látni, hogy a jegyespár, milyen is együtt. Egy beszélgetés alatt, hányszor érintik meg egymást szinte észrevétlenül, támogatják-e egymást, vagy csak az a lényeg, hogy minden meglegyen és tökéletes legyen a nagy napon. Megkérdezzük, hogyan ismerkedtek meg, van-e közös hobbijuk. Sokszor a ki nem mondott szavak, a szemek ragyogása többet mond ezer szónál. Általában én már itt tudom milyen is lesz velük a nagy nap. Blanka az esküvő napján már hatalmas öleléssel és lenyűgöző kedvességgel várt minket. Az egész napjuk olyan, volt mint ő maga. Csodaszép, tökéletes és bájos. A készülődés- és a first look fotók elkészítése után először egy focipályára mentünk, hiszen Gergő életében a foci fontos szerepet játszik, majd Hajdúszoboszló néhány nevezetességénél készítettünk kreatív képeket. A Szent István Park előtti Harangháznál és a szökőkútnál úgy gondoltuk mindenképpen kell néhány fényképet készítenünk. Meglátogattuk a régi iskolát is, ahol a zongoratermet is a rendelkezésünkre bocsájtották. A szertartás a Hajdúszoboszlói Silver Majorban volt, ahol még engem is sikerült meglepni. Kiderült ugyanis, hogy Blanka és Gergő számára is meglepetés lesz, hogy hintóval érkeznek a szertartásra.  Engem valaki magával ragadott és felültetett a hintóra, hogy tessék csak menni a fiatalokkal, nehogy le tessék maradni valami szép pillanatról. Nagyon kedves és szép percek voltak. Azon, hogy a szertartás után egy komplett néptánc együttes lopakodott be a buli és a vacsora helyszínére és az ajtón belépő Blankát és Gergőt, valamint később az egész násznépet úgy megtáncoltatták, hogy nekem is kedvem lett volna táncra perdülni már igazából meg sem lepődtem. Blanka és Gergő nagyon érzelmes, szerethető pár, az esküvőjük tele volt igazi mély érzésekkel. Nekem úgy tűnt, hogy aki csak ismeri őket szívébe zárja mindkettőjüket egy életre. Ezt talán mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy eljöttek az esküvőre osztrák barátaik, eredeti népviseletben és úgy ünnepeltek velük egész nap és egész este, hogy nagyon kevesen beszéltek a násznépből németül, de ők mégis őszinte örömmel, felhőtlenül ünnepelték barátaik boldogságát és nagy mértékben hozzájárultak az este remek hangulatához annak ellenére, hogy valószínűleg nem minden szót értettek.